I. CIKK - JOGNYILATKOZAT

[Luger]

 

THE CONSTITUTION OF THE STATE OF SAN ANDREAS

---

 

I. CIKK - JOGNYILATKOZAT

 

1. SZAKASZ — Elidegeníthetetlen jogok. Minden ember természeténél fogva szabad és egyenlő, és bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal rendelkeznek, köztük a magánélet és a szabadság élvezetével és védelmezésével, tulajdonszerzéssel, -birtoklással és -védelemmel, valamint a biztonság és a boldogság elérésének jogával.

 

2. SZAKASZ — Szólás- és sajtószabadság

(a) Minden személy kifejezheti saját magát, valamint szabadon alkothathat és tehet közzé véleményt nyilvánosan, egyidejűleg felelősséggel tartozva ezen jog visszaéléséért. A szólás- és sajtószabadság joga törvénnyel nem korlátozható vagy csorbítható.

 

(b) Bármilyen sajtóügynökségnél, médiaközlő egységnél, hírközlő szolgálatnál vagy hírügynökségnél foglalatoskodó kiadó, szerkesztő, újságíró vagy hasonló entitásokkal kapcsolatban álló személy vagy bármely más sajtóegységnél korábban alkalmazott személy nem ítélhető el egy törvényhozói, bírói vagy közigazgatási testület törvényes eljárási szabályainak megsértésének vádjában, amennyiben megtagadja bármilyen információforrás felfedését, amelyet hasonló sajtóegységek kapcsolatában szereztek, gyűjtöttek vagy dolgoztak fel a nyilvánosságra hozatal céljából.

 

3. SZAKASZ — Gyülekezési, petíciós és informáltsághoz való jog

(a) Az embereknek joguk van a békés gyülekezéshez, hogy a közjó érdekében tanácskozzanak, követelésekkel álljanak képviselőikhez, vagy kérvényeket nyújtsanak be.

 

(b)

(1) Az emberek jogát bármely közérkedű információhoz való hozzáféréséhez korlátozni vagy csorbítani nem lehet, ezért a köztestületek ülései, a köztisztivselők és a közintézmények által kibocsátott írásos dokumentumok nyilvános ellenőrzés tárgyát képezik.

(2) Bármilyen törvényt, bírósági határozatot vagy egyébi hatósági rendelkezést - beleértve azon jogszabályokat is, amelyek jelen rendelkezések hatálybalépésének időpontjától számítva érvényesek - absztrakt módon kell interpretálni, amennyiben ezek kedvezőbb jogokat szavatolnak, valamint restriktív és konkretizáló módon, amennyiben ezek hátrányos vagy csorbító jogokat szavatolnak. Azon jogszabályok, amelyek jelen rendelkezések hatálybalépését követően lettek elfogadva és korlátozó vagy csorbító rendelkezéseket szavatolnak, kizárólag olyan megállapítások mellett fogadhatóak el, amelyek részletezik a korlátozás eszközlésével a védelem tárgyát képező érdekeket, valamint a jogvédelmi intézkedések szükségességét.

(3) Jelen bekezdés nem írja felül és nem módosítja az 1. szakasz által garantált jogokat, valamint nem befolyásolja bármely jogszabály, bírói határozat vagy hatósági rendelkezés értelmezési vagy alkalmazási körét, amennyiben az az elidegeníthetetlen jogok sérthetetlenségét szavatolja vagy kedvezőbb értelmezést biztosít azoknak.

(4) Jelen bekezdés nem írja felül és nem módosítja ezen Alkotmány egyetlen rendelkezését sem, ideértve a 7. szakasz által garantált alkotmányos jogokat.

(5) Jelen bekezdés nem érvényteleníti vagy helyezi hatályon kívül, sem kifejezett, sem hallgatólagos módon, bármely azon alkotmányos vagy egyszerű törvényt, amelyek közfeladatot ellátó szerveknek és hatóságoknak az adataikhoz vagy üléseikhez való hozzáférési jogokat korlátozzák, ideértve, de nem kizárólagosan, a rendvédelmi szervek vagy az ügyészségi hivatalok nyilvántartási adatbázisainak titkosságát védő jogszabályokat.

(6) Jelen bekezdés semmilyen módon nem hatálytalanítja, érvényteleníti, írja felül vagy módosítja a törvényhozás, a jogalkotók, a törvényhozás bizottságai és a frakciók eljárásainak és nyilvántartásainak titkosságára vonatkozó védelmi intézkedéseket, amelyeket jelen Alkotmány IV. cikke szavatol, illetve bármely állami jogszabályok, vagy hasonló védelmi intézkedés eszközlésének előmozdítására elfogadott törvényerejű jogszabályok biztosítanak. Továbbá jelen bekezdés nem befolyásolja a bírói és közigazgatási eljárások perfelvételi vagy előkészítő szakaszának terjedelmét.

 

4. SZAKASZ — Lelkiismereti szabadság. A lelkiismereti szabadság megkülönböztetések nélkül mindenki számára garantált. Ezen alapvető jog azonban nem mentesíti azon cselekedeteket, amelyek az állam békéjével vagy biztonságával ellentétjében lettek elkövetve.
Senkit sem lehet alkalmatlannak minősíteni tanúként vagy esküdtként a vallási felekezete, eszméje vagy meggyőződése miatt.

 

5. SZAKASZ — Fegyveres haderők kényszerelszállásolásának tilalma. A fegyveres haderők a civil polgárság hatalma alá van rendelve. Nem lehet katonákat vagy a fegyveres haderők bármely személyzetét magánházakban elszállásolni a tulajdonos beleegyezése nélkül, vagy ha a törvény másképp nem határoz.

 

6. SZAKASZ — A kényszermunka tilalma. A kényszermunka tilos. Nem számít kényszermunkának valamely elítélt személy szabadságvesztésének vagy feltételes szabadlábra helyezésének ideje alatt, normális körülmények között, kifejtett munkája.

 

7. SZAKASZ — A jogegyenlőség. Senkit sem lehet megfosztani az életétől, a szabadságától vagy tulajdonától a megfelelő törvényes eljárás nélkül. A törvények előtt az állampolgárok kiváltságok és diszkrimináció nélkül egyenlőek.

 

8. SZAKASZ — Egyenlő bánásmódhoz való jog munkaügyben. Senkit sem lehet hátrányos megkülönböztetésbe helyezni egy vállalkozás, szakma, hivatás vagy foglalkozás megkezdésében vagy folytatásában faji vagy etnikai hovatartozásából, bőrszínéből, neméből, vallásából vagy nemzetiségi eredetéből kifolyólag.

 

9. SZAKASZ — Kollektív büntető rendelkezések, visszaható hatályú és a szerződések kötelező erejét csorbító törvények tilalma. Tilos olyan jogszabály elfogadása, amellyel személyeket vagy csoportokat nyilvánítanak bűnösnek bírósági eljárás nélkül. A törvénnyel kizárólag a jövő tekintetében rendelkezhetnek, kivéve a kedvezőbb büntető rendelkezésű törvények esetében. A szerződésekből fakadó kötelezettségeket nem lehet csökkenteni vagy csorbítani.

 

10. SZAKASZ — Tanúk indokolatlan őrizetben tartásának és adósok bebörtönzésének tilalma. A tanúkat indokolatlanul őrizetben tartani nem lehet. Senkit sem lehet bebörtönözni vagy szabadságvesztésre ítélni polgári jogi tartozása vagy szerződésszegés miatt, illetve békeidőben milícia által kiszabott pénzbírság miatt.

 

11. SZAKASZ — Habeas corpus. A habeas corpus jogintézményét felfüggeszteni nem lehet, kivéve ha ezt közbiztonsági okok megindokolják lázadás vagy idegen megszállás esetén.

 

12. SZAKASZ — Óvadékrendszer

Bármely személyt, megfelelő biztosítékok mellett, óvadék letéte ellenében szabadon kell engedni, kivéve a következő esetekben:
(a) Főbenjáró bűncselekmény elkövetése esetében, amikor a bizonyítékok egyértelműek és kétséget kizáróak, vagy amikor a vélelmezés megdöntési terhe erős; vagy

 

(b) A személy ellen elkövetett erőszakos bűntettek elkövetésének esetében, valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs ellen elkövetett erőszakos bűntettek elkövetése esetében egy másik személy sérelmére, amikor a bizonyítékok egyértelműek vagy amikor a vélelmezés megdöntési terhe erős, és a bíróság minden kétséget kizáró bizonyítékok alapján megállapítja, hogy jelentős esély van arra, hogy a személy szabadlábra helyezése súlyos testi sértést eredményezhet; vagy

 

(c) Olyan bűntettek esetében, amikor a bizonyítékok egyértelműek vagy amikor a vélelmezés megdöntési terhe erős, és a bíróság minden kétséget kizáró bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a személy súlyos testi sértés fenyegetésével illetett másokat, valamint jelentős esély van arra, hogy ezen fenyegetéseket végrehajtaná, ha szabadlábra helyeznék. Nem állapítható meg túlzott óvadék. Az óvadék összegének megállapításakor a bíróságnak figyelembe kell vennie a vádlott által elkövetett bűncselekmények súlyosságát, a vádlott bűnügyi hátterét, valamint a vádlott megjelenésének valószínűségét az elkövetkezendő tárgyalási időpontokban.

 

A vádlottat saját kötelezettségvállalásával feltételes szabadlábra helyezheti a bíróság.

 

13. SZAKASZ — Indokolatlan átkutatások és lefoglalások tilalma. Az emberek ingatlanai, dokumentumai, tulajdonát képező egyéb dolgai és maga a személye, mint jogalany, sérthetetlennek kell maradnia az indokolatlan lefoglalások és átkutatásokkal szemben; továbbá házkutatási parancs kizárólag az alapos gyanú bizonyítási terhének bizonyításával, és azt egy eskü vagy hivatalos nyilatkozat alátámasztásával bocsátható ki, amely pontosan meghatározza az átkutatandó helyet vagy személyeket és a lefoglalandó dolgokat.

 

14. SZAKASZ — Vádemelés. A bűncselekmények vádemelését törvényben előírt módon kell végrehajtani, vádirat vagy információ benyújtása alapján.

 

15. SZAKASZ — Vádlott jogai egy büntetőeljárásban. Minden vádlottnak joga van egy büntetőeljárásban egy gyors és nyilvános bírósági tárgyaláshoz, tanúk megidézésére a saját védelme érdekében, hogy megjelenjen saját védőügyvédjével, aki saját érdekeit és értékeit képviseli, valamint arra, hogy szembesüljön a vád tanúival.

Senkit sem lehet kétszer büntetőjogi felelősségre vonni ugyanazon bűncselekmény vádjában felállított tényállás és bizonyítékok alapján. Senkit sem lehet kényszeríteni büntetőeljárásban, hogy terhelő vallomást tegyen maga ellen vagy saját maga ellen tanúskodjék. Senkit sem lehet megfosztani életétől, szabadságától vagy vagyonától törvényes eljárás nélkül.

 

16. SZAKASZ — Kegyetlen és szokatlan büntetések tilalma. Nem lehet túl magas óvadékösszeget megállapítani, túl magas pénzbírságot kiszabni vagy kegyetlen és szokatlan büntetéseket alkalmazni.

 

17. SZAKASZ — Hazaárulás. Az állam ellen irányított hazaárulás kizárólag abból áll, ha bármely személy háborút indít ellene, vagy szövetkezik az ellenségével, vagy segítséget és támaszt nyújt ellenségének belföldön vagy külföldön. Hazaárulás vádjában csak abban az esetben lehet elítélni valakit, ha nyilvános beismerő vallomást tesz egy nyilvános bírósági tárgyaláson, vagy ha két tanúvallomása ugyanarra a cselekményre megegyezik.

 

18. SZAKASZ — Idegen állampolgárok és hontalanok tulajdonjogai. Az idegen állampolgársággal rendelkezők és a hontalanok ugyanolyan tulajdonjogokkal rendelkeznek, mint az állampolgárok.

 

19. SZAKASZ — Házassági vagyonjogi rendszer. A házasság előtt szerzett, valamint a házasság alatt adomány, végrendelet vagy örökség jogcímén szerzett vagyontárgyak a házastársak különvagyonát képezik.

 

20. SZAKASZ — Állami alkotmány viszonyrendszere a szövetségi alkotmánnyal. A jelen Alktomány által szavatolt jogok és kötelezettségek nem függenek az Egyesült Államok Alkotmánya által garantált jogoktól és kötelezettségektől.

 

21. SZAKASZ — Halászati jog. Minden ember jogosult az állam köztulajdonjogában lévő területeken, folyóvizeken és természetes tavakon horgászni, kivéve azon területeket, amelyeket halkeltetési tevékenységekből kifolyólag elkülönítettek, valamint azon területeket, amelyeket a Department of Fish and Wildlife elkülönítésre vagy korlátozásra kijelölt. Nem fogadható el olyan törvény, amely bűncselekménnyé nyilvánítaná az állam köztulajdonjogában lévő területekre való belépést abból a célból, hogy horgászati tevékenységeket folytassanak, illetve ezen halak kifogásával megszerezzék azon tulajdonjogát. Ellenben a törvényhozás elfogadhat olyan jogszabályt, amelyben rendelkezhetnek bizonyos halfajok kifogásának időszakáról és feltételeiről.

 

22. SZAKASZ — Állami alkotmány normai szerkezete. Jelen Alkotmány összes rendelkezése kógens jogtételeket szavatol, amelyek oneratív és prohibitív rendelkezéseket írnak elő, hacsak kifejezetten másképpen nem rendelkeznek.

 

23. SZAKASZ — Törvényes eljáráshoz és gyors és nyilvános tárgyaláshoz való jog. Minden állami büntetőeljárásban a terhelteknek joguk van egy törvényes eljáráshoz és egy gyors, nyilvános tárgyaláshoz.

 

24. SZAKASZ — Jogvédelmi intézkedések záradéka

(a) Jelen Alkotmányt rendelkezéseit a bíróságok nem értelmezhetik olyan módon, hogy azzal megtiltsák a folyamatban lévő büntetőegyek egyesítését, ahogyan azt a törvényhozás kellékei vagy a népi kezdeményezés alkotmányos jogintézménye megengedné.

 

(b) A büntetőügyek áldozatai és tanúi védelme érdekében a törvényhozás vagy a nép a kezdeményezési eljárásjogával határozhat úgy, hogy egy büntetőeljárás előkészítő szakaszában elfogadható legyen a hallomás, mint bizonyíték.

 

(c) Annak érdekében, hogy a büntetőeljárások igazságos és gyors szerkezeti egységüket megtartsák, az előkészítő szakaszban a bizonyítékok feltárása kölcsönös jellegű kell legyen.

 

25. SZAKASZ — Diszkrimináció tilalma

(a) Az állam nem részesíthet hátrányos megkülönböztetésben vagy előnyös bánásmódban bármilyen személyt faji vagy etnikai hovatartozásából, bőrszínéből, neméből vagy nemzetiségi eredetéből kifolyólag bármilyen közszolgálati vagy köztisztségviselői foglalkoztatás, közoktatási vagy közbeszerzési folyamatok során.

 

(b) Jelen szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az tiltja a jóhíszemű követelményeket nemre vonatkozóan, amelyek létesítése észszerűen szükségessé teszik bármilyen közszolgálati vagy köztisztségviselői foglalkoztatás, közoktatási vagy közbeszerzési folyamatok megfelelő működését.

 

(c) Jelen szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az érvénytelenítse bármely bírósági végzés vagy határozat joghatását, amely jelen szakasz hatálybalépésének időpontja előtt lépett érvénybe.

 

(d) Jelen szakasz értelmében az "állam" kifejezés magában foglalja, de nem kizárólagosan, magát San Andreas államát, bármely várost, megyét, egyesített várost és megyét, az állami egyetemeket, beleértve University of San Andreas intézményét, a közösségi főiskolai körzeteket, tanintézményi körzeteket, vagy az államon belüli vagy az ahhoz tartozó bármely egyéb politikai egységet vagy kormányzati szervet.

 

(e) A rendelkezésre álló jogorvoslatok, valamint a sérelemdíjra és a kártérítésre vonatkozó jogosultságok jelen szakasz megsértése esetén ugyanazok lesznek, mint amelyeket az akkor hatályban lévő állami antidiszkriminációs törvények szavatolnak, függetlenül a károsult fél faji vagy etnikai hovatartozásától, bőrszínétől, nemétől vagy nemzetiségi eredetétől.

 

(f) Amennyiben jelen szakasz bármely része ellentmondásban áll bármely szövetségi törvénnyel vagy az Egyesült Államok Alkotmányával, úgy jelen szakasz rendelkezéseit kizárólag a nevezett szövetségi törvény vagy az Egyesült Államok Alkotmánya által megengedett maximális mértékig lehet alkalmazni és végrehajtani. Bármely érvénytelennek nyilvánított rendelkezés elkülöníthető kell legyen az e szakasz többi részétől.

Szerkesztve Október 5, 2024 - Luger